10. Fejezet

Sziasztok! Először is bocsánat a késésért, de rengeteg tanulnivalónk van, így valószínűleg csak heti egy fejezet lesz! Ha jól emlékszem (remélem!) Macynek szülinapja is volt szerdán, szóval utólagosan, de Boldog Szülinapot neki! Reméljük, most is sokan kommenteltek majd, nagyon örültünk legutóbb is, hogy 6-an is írtatok! ♥ -a fejezethez mondom, hogy az a Lou akit Harry szemszögben a vége felé olvastok, ő Lux édesanya! :) csak a félreértés végett-

Louis

- Te is hiányoztál nekem! - öleltem meg Anyukám.
- És mitől gyengültél le? Hol az eszed kisfiam? - kólintott finoman fejbe. Éreztem, most el kell mondanom neki.
- Te az Anyám vagy. - konstatáltam. - Bármit teszek, szeretni fogsz. Ugye? - fogtam meg kezét.
- Jézusom! - láttam, hogy megijed. - Persze! - és megölelt.
- Lefeküdtem valakivel. Szilveszterkor.
- Húha. - csak ennyit mondott.
A nap hátralévő részében nem akart erről beszélni. Nem hozta fel a témát. Látszólag túl tette magát ezen, de tudtam mi a helyzet.
Harry későn ért haza, anyu már aludt. Én a nappaliban vártam rá.
- Még nem alszol? - csókolt homlokon. - Gyere, menjünk lefeküdni.
Nem ellenkeztem, álmosan követtem a hálóba. Elmesélte a mai napját, és hogy holnap reggel szuperfinom reggelit kapok, mert remek ötletet adott neki Zayn. Még javában mesélt, és mondta, hogy miket vett magának, amikor én elaludtam.

Másnap reggel, végül nem Haz meglepi reggelijét kaptam, mert Anyu juharszirupos palacsintát sütött nekünk. A délelőttöt még nálunk töltötte, aztán közölte, hogy haza kell mennie füvet nyírni. Télen?! Nem tettem szóvá, mert nem akartam vitázni vele. Délután átjöttek a fiúk. Rendeltünk pizzát, és sokat dumáltunk. Én még mindig nem éreztem magam teljesen jól, ezért hamar lefeküdtem.
Hajnalban borzasztó zajra keltem, kinéztem az ablakon. A szemeteskocsi elejtette a konténert, és az összes szemét az utcán landolt.
Lementem a konyhába, és főztem magamnak egy kávét. A koffeines ital illatára felébredt Liam, aki a kanapén aludt el. Mellette Niall tovább aludt.
- Kapok én is? - támolygott mellém.
- Persze. - mosolyodtam el, és töltöttem neki is. - Kivennéd a tejet a hűtőből? - ő készségesen elővette azt, és töltött a kávéjába. Én még tettem a sajátomba cukrot, aztán követtem a példáját.
- Jobban vagy? - kérdezte, amikor kint ültünk az erkélyen, és a felkelő napot néztük.
- Én igen. Viszont te. - néztem rá kikerekedett szemekkel. - Mi van Danielle-el?
- Nem akarok most róla beszélni. - szeme összeszűkült, majd belekortyolt a kávéjába.
- De ugye nem szakítottatok? - erősködtem azért is.
- Mondtam, hogy nem akarok erről beszélni. - felállt, bement a nappaliba, és újra elnyúlt a kanapén.

Egész nap punnyadtunk a srácokkal.

Másnap újra kezdetét vette a munka. Mivel én még pihenőre voltam ítélve, először felvettük az én részeimet, aztán Harryét. Ezután ő és én hazamehettünk, és csak estére mentünk vissza, a közös részek felvételéhez. A turné két hét múlva indul. Európai lesz. Már nagyon várom. Harry mindenféle répalevet itat velem, hogy erősödjek. Én persze kifogás nélkül megiszom őket.

Egyre jobban elememben vagyok. Szerelmes vagyok, vannak barátaim. Úgy érzem most végre minden egyenesbe jött.

Harry


A napok rettentő gyorsan teltek, három nap múlva utazunk, és épp Louis bőröndjének átpakolásán igyekszem. Képes volt elrakni a kedvenc pólóját koszosan, ahelyett hogy odaadta volna, hogy kimossam. Összehajtogattam a ruháit, és rendesen bepakoltam. Elpakoltam a nem kellő ruhákat is, vissza a szekrénybe. Miután mindennel kész voltam, bepakoltam a saját bőröndömbe is, miközben a fejemet a vállamra hajtva tartottam a telefonom, amibe anyu bőszen magyarázott. Aggodalmai főleg a szülinapom miatt voltak, ugyanis már megígértem neki, hogy náluk fogom eltölteni, de mivel azon a héten nem leszek Anglia területén belül, nem tudom betartani az ígéretem. Bementem a fürdőbe pakolászni, mert már elzsibbadt a nyakam. Hallottam amikor Louis belép a szobába, ezek szerint végre felébredt – mert ebéd után elaludt a kanapén-. Lassan odasétált mögém, az állát a vállamra támasztotta, és átkarolta a hasam. Anyunak még mindig volt mit mesélnie, de Louis nem bírt magával. Szolidan az övemre csúsztatta a kezét, és miután kikapcsolta, a nadrágom következett. Miután azzal is végzett benyúlt a nadrágomba és a boxeremen keresztül simogatni kezdett, de Anyám, aki a telefon másik végén volt, éppen megkérdezte, hogy értem-e miről magyarázott hosszú percek óta. Louis kezén kívül jelenleg nem igazán értettem semmit, de azért némi gondolkodás után kiböktem egy igent.

- Kisfiam, figyelsz te egyáltalán? – kérdezte Anyu.
- Igen, figyelek, csak… csak belezavarodtam. – próbáltam meg kihúzni magam, de Louis a hajamat félretűrve a nyakamat kezdte harapdálni. Itt már biztos voltam benne, hogy nem normális, ugyanis én sem csinálok vele ilyesmit, amikor az Anyjával beszél!
- Szóval ott tartottam, hogy valószínűleg apádék is átjönnének, majd ha itthon leszel!- mondta, de mikor Lou benyúlt a boxerembe, rájöttem, hogy nem fogja abbahagyni, és valamivel le kell, hogy rázzam Anyut. Törtem a fejem milyen hazugsággal tegyem le a telefont, mert azért mégsem rakhatom csak úgy le, de nem igazán jutott eszembe, egy értelmes gondolat sem. Míg gondolkodtam eljutottam arra a szintre, aminek a saját Anyám nem kéne fültanúja legyen, így kissé fojtott hangon kinyögtem, hogy ne haragudjon, de mennem kell, mert csengettek. Épp hogy megfordultam, és mohón Louis ajkaira tapadtam, valóban megszólalt a csengőnk. Louis tudta, hogy nem fogok lemenni, így otthagyott a fürdőben. Mégsem mehetek le álló farokkkal, hogy Helló!, akár ki is jött.

(innentől Lou Lux anyukája) 

Miután arcot mostam, és lenyugodtam lemerészkedtem az emeletről. Nagyon meglepődtem, amikor Lou ült a kanapén Louissal szemben, aki az ölében tartotta Luxot. Miután köszöntem Lounak kivettem Louis kezéből Luxot, és felvittem az emeletre. Leraktam az ágyra és odaadtam neki Louis plüss zöldség figuráit. Elfeküdtem az ágyon, és úgy néztem, ahogy játszik. Miután megunta a játékokat, a hátamra mászott és a hajamat birizgálta, ekkor feljöttek a többiek.

- Épp a hajadat eszi!- nevetett Lou, mikor leültek mellénk az ágyra.
- Nem baj, neki megengedem! – vigyorogtam. Lou ki nem hagyta volna ki a pillanatot, lefotózott minket aztán ki is rakta twitterre. Késő délután főztem egy kis tésztát, mert abból Lux is ehetett. Miután megvacsoráztunk Louék hazamentek, mi pedig lefeküdtünk a kanapéra.

- Hol is kezdjük a turnét? – kérdezte.
- Franciaország, azt hiszem…- nevettem el a végét. Vártam is, meg nem is a turnét. Ki akartam élvezni ezt a maradék három napot, amikor akkor csókolhatom meg amikor akarom, akkor érhetek hozzá, vagy akkor bújhatok oda, amikor szükségem van rá, és nem pedig akkor amikor a hotelszobát magunkra zártuk. Kicsit szorosabban bújtam hozzá, és apró puszit leheltem a nyakára, majd tovább néztem a filmet, ami a tv-ben ment. Elég unalmasnak bizonyult, mert Louis állának íve jobban érdekelt, mint a film szereplői, így finoman harapdálni kezdtem a nyakát, a kezemet pedig a pulcsija alá csúsztattam, és a hasfalát kezdtem simogatni.


Louis

Lehet, hogy ő unta a filmet, én viszont néztem volna. Nyelve csiklandozni kezdte borostás állam, így elvesztettem a történet fonalát.
- Néztem volna. - fordultam felé, miután kikapcsoltam a tévét.
- Nézz engem. - mondta huncutul, és felállt. Bekapcsolta a HIFI-t, és ringatózni kezdett. Lassan kigombolta inge legfelső gombját... És így tovább.
- Mit csinálsz? - kérdezem, amikor már az övcsatját bontogatta.
- Csitt! - mondta nevetve, és letolta a gatyáját. Csak feszes fekete boxere volt rajta. Mellém andalgott, és vetkőztetni kezdett. - Gyere! - suttogta a fülembe, és elindult az emeletre.

A fürdőben értem utol, ahol már meztelenül állítgatta a vizet. A kád lassan megtelt vízzel, én pedig csak figyeltem formás testét. Bemászott a habok közé, és nyelvével végigsimított alsóajkán. Ledobtam a ruháimat a padlóra, és csatlakoztam hozzá. Tenyere közé vett egy kis habot, és nevetve az arcomba fújta.
Egy órát pancsoltunk. Én szálltam ki hamarabb, Haz még hajat mosott. Gyorsan meggyújtottam néhány gyertyát a hálóban, és előkapartam egyik masszázsolaját az éjjeliszekrény mélyéről. Bekapcsoltam valami lassú zenét, és vártam.

Kicsivel később belépett a szobába.
- Mi a...? - nézett végig a fényárban úszó szobán. - Lou. - nézett rám csillogó szemekkel.
- Feküdj le! - utasítottam, és az ágyra mutattam. Ő engedelmeskedett, és hasra feküdt. A törölközőt dereka körül nem vette le - bevallom, ez zavart.
Lassan elkezdtem masszírozni a talpát. Egyre feljebb haladtam. Mivel mára elég volt a pikáns dolgokból, kihagytam a kényes területeket... Kedvesem kényeztetése után még hajnalig beszélgettünk, aztán álomba szenderültünk.

Másnap reggel Paul ébresztett.
- Haló! - szóltam bele álmosan.
- Louis! - kezdte. - A többieket már értesítettem. A helyzet az, hogy hamarabb kell indulnunk. Nem holnap után, hanem ma este.
- Mi? - ültem fel az ágyba. - Dehát... Nem erről volt szó!
- Igen, nem erről. - mentegetőzött. - De elnézték a dátumot. A párizsi stadion holnap estére van kiadva nekünk.
- Akkor most mi lesz? - kérdeztem arrogánsan, hisz rohadtul nem erre számítottam. Még lett volna két napom Harryvel. Még mielőtt bujkálni kell majd...
- Kapjátok magatokat össze. A turnébuszt a közös házhoz rendeltem, fél hétre. Kivisz a reptérre, és kilenckor száll fel a gépünk.
- Király. - mondtam, majd egy kis konzultálás után bontottuk a vonalat. - A picsába! - kiáltottam fel, mire Harry összerezzent mellettem.
- Mi történt? - ült fel ijedten.
- Ne haragudj. - vontam karjaim közé. - Nem akartalak felkelteni! Csak Paul...
- Gáz van?
- Ma este indulunk turnézni. - elmagyaráztam mindent. Ahogy azt sejtettem, neki is hasonló tervei voltak a maradék két napra, mint nekem.

Gyorsan megreggeliztünk, még bedobtunk néhány cuccot a bőröndökbe.
- Nahát! - lepődtem meg, amikor kinyitottam a csomagom. - Valaki összehajtogatta a ruháim.
- Biztos a tündér keresztanyád volt! - nevetett Harry édesen.
- Biztos te voltál. - tettem a hülyét, mire mellém lépett, és megcsókolt. Visszacsókoltam, olyan szenvedéllyel, ami kitart holnapig. Addig amíg majd magunkra nem zárjuk a hotelszoba ajtaját, és újra nem csinálhatjuk ezt.