20. fejezet

Sziasztook!
Sűrű elnézést a rengeteg csúszásért, de rengeteg dolgunk volt a félév közeledtével, ráadásul a magánélet sem olyan egyszerű, mint ahogy azt az ember szeretné! :) Node most itt ez a csodálatosságos fejezet. Reméljük elnyeri majd a tetszéseteket, és írok egy aprócska komit!
Köszönjük, hogy vagytok, nagyon jó olvasgatni amiket írok!:')
Nem húzom tovább, jó olvasást!:)
PS: BOLDOG 19. SZÜLETÉSNAPOT A MI DRÁGASÁGOS HARRYNKNEK! :) (L)

Puszi:Réka

Louis

A film végét, és tulajdonképpen a közepét sem láttam. Harry addig ténykedett, míg az övcsatom kibontotta, és ki nem szabadította vágyamat...

Este otthon beraktunk egy hangulatos CD-t, és főzőcskézni kezdtünk. Harry sajtot reszelt, én pedig felvágtam a zöldségeket. Stylinson-féle sajtos-zöldséges rizottót készítettünk. Harry folyton rázta magát a zenére, én pedig nevetgélős hangulatba jöttem a bortól, amit felbontott. 

Vacsora után elment zuhanyozni, én pedig kapva kaptam az alkalmon, hogy telefonálgassak. Ed-et tárcsáztam elsőként.

- Igen? - szólt bele nyúzottan.

- Minden oké? - kérdeztem ijedten.

- Épp tetoválják a kezem... - nevetett fel kínjában. - De mondd csak, tudok figyelni.

- Hát jó! - vontam vállat nem túl meghatódva, majd beszélni kezdtem. - Zayn megkapta a bevásárló listát. Neked annyi lenne még a dolgod, hogy meghívsz néhány havert. Andy-t például. Máris hívhatnád. Aztán. - gondolkoztam el. - Tudod mit? Mindenkit hívj, akit jónak gondolsz, azokon kívül akiket már hívtam.

- Mennyien leszünk? - szólt közbe.

- Most tartunk húsz embernél. Csak a közeli barátok. Sikerült megbeszélnem Gemmával is, hogy eljöjjön...

- Szuper. - mondta Ed, én pedig tudtam hogy régóta kedvelik egymást Haz nővérével.

- Igen. - röhögtem el magam. - Mondanám, hogy csak miattad jön majd kandúr... De nem szeretnék hazudni!

- Kapd be, Tomlinson!  - nevetett ő is. - Most mennem kell, de még csörögj ha van valami... Remélem innen már sínen vagyunk.

- Azon. - bólintottam, még ha ő nem is látta. - Akkor ott tali. - cuppantottam, és letettem. 

Harry a hálóban bénázott az ágyneművel.

- Lecseréltem. - meredtem rá.

- Ja. - bambult el. - Oké.

- Mi az? - léptem hozzá. Éreztem hogy valami nyomja a lelkét. - Mondd el! - pusziltam meg állát, mire felsóhajtott.

- Öreg vagyok. - nézett mélyen a szemembe fájdalmasan.

- Bébi, még húsz sem vagy! - nyugtattam mosolyogva.

- De kiborít... - vont vállat, és arcát a vállamba temette. 

- Figyelj csak! - emeltem fel fejét, és szemkontaktusra kényszerítettem. - Szeretlek. - mire elpirult. - És akkor is szeretni foglak, ha majd öregek leszünk.

- Legyen így. - fújta ki a forró levegőt, melytől libabőrös lettem. 

Igyekeztem magam türtőztetni, de muszáj volt megcsókolnom. Csak csókoltam, simogattam, és öleltem. Biztonságban tartottam őt. 

- Szeretlek. - búgta a fülembe, és megharapta fülcimpámat. 

Az ágyhoz vezetett, és hanyatt fektetett. Rám nehezedett, és lágyan, egészen érzékin megcsókolt. Nyelve óvatosan, finoman becézte az enyémet. Kezét összekulcsolta az enyémmel. Közben megszívta alsóajkam. Belenyögtem érzéki csókunkba. Kihúztam kezem az övéből, és magamhoz húztam. Még kevesebb lett a két test közti távolság, és még forróbb lett a levegő. Csak egy póló volt rajta és boxer. Kezem a fenekére siklott, és finoman belemarkoltam.

Aztán hirtelen leállt a csók, és ő is eltűnt felőlem. 

- Mi a...? - lihegtem, amikor megláttam, hogy átsétál az ágy ráeső részéhez, megigazítja a paplanját, arrébb tessékel, majd bebújik a melegbe.

- Menj zuhanyozni, Don Juan! - utasított.

- Nem vagyon büdös. - duzzogtam, de azért elindultam a fürdő felé. Hallottam még Harry kuncogását, mi engem is megmosolyogtatott.

Tíz perc alatt lezuhanyoztam. Aztán megmostam a fogam, szennyesbe dobtam a cuccomat, és a hálóba mentem.

Kedvesem már aludt. Bebújtam mellé az ágyba. Finoman odabújtam hozzá, adtam egy puszit szája sarkára, majd mélyen beszívtam bőrének természetes illatát. Kezem mellkasán nyugtatva ért utol az álom.

Harry

Idegesítő producerek, bosszantó fotósok. Ezekkel a szavakkal tudnám jellemezni az elmúlt napokat. Alig volt néhány szabad órám, ugyanis kiderült, hogy korházban voltam. Amikor végre hazaestem a nap végén Louis sehol sem volt. Hívtam, de nem vette fel, vagy foglaltat jelzett. Elmentem fürdeni, hogy lemossam magamról a mai nap mocskát. Sokáig zuhanyoztam, de kezdtem fázni még a meleg víz ellenére is, ezért kikászálódtam a kabinból, és a derekamra tekertem egy törölközőt. Louis még mindig sehol. Gondolataim egyre zavarosabbá váltak, nem bírtam kiigazodni rajtuk. Megpróbáltam még egyszer Louist. Semmi! Úgy éreztem muszáj kisszelőztetnem a fejemet, ezért felöltöztem, és kimentem a háztömb mögötti fűre. Hideg volt, a fűszálakon vízcseppek gyöngyöztek, innen tudtam, hogy esett az eső, de nem érdekelt és leültem. ’ Vajon megcsal?’ futott végig a gondolat az agyamon, de elhessegettem, még gondolnom is rossz volt rá, hogy esetleg újra megtenné. Vajon talált valaki mást, netán baj érte, esetleg ellopták a telefonját!? Nem tudom, nem tudom, nem tudom! Nem tudok semmit, és idegőrlő ez a várakozás. 

Negyed óra múlva kocsi zajt hallottam, ezért elindultam a lakásba. Ott volt, telefonált, de amikor meglátott halkabban kezdett beszélni, és végül gyorsan le is rázta az illetőt. 

- Szia!- köszönt.

- Hol voltál?- kérdeztem rögtön.

- Semmi fontos, már itt vagyok!- mondta. 

- De mit csináltál eddig, fél egy van Louis!- kérdeztem, és kissé megemeltem a hangomat.

- Nem az a lényeg hogy már itthon vagyok??- kérdezte.

- Jó, akkor ne mond el, remélem legalább valami normális srácot találtál, aki majd hagyja, hogy időközben nőket dugj! Aludj jól!- mondtam. 

- Ne kezd Harry, kérlek, nemsokára mindent megtudsz!- mondta, és én hinni akartam neki.

- De ígérd meg hogy semmi közöd máshoz, Louis nem bírnám ki még egyszer!- mondtam de közben könnybe lábadt a szemem. 

- Semmi, esküszöm! Mindent megtudsz a maga kibaszott idejében, csak ne hagyj itt!- mondta, és csibészesen elvigyorodott. 

- Rendben, de ha már itthon vagy, hasznosítsd azt a csinos kis segged, és csinálj valamit enni!- mondtam, és mellé sétálva puszit nyomtam az arcára. Megnyugodtam, hiszek neki, szeretem. 

- Kész a kaja!- szólt Louis hangosan, nem tudta hogy mögötte állok, így megijedt amikor a fülébe pusziltam.

- Baszki, majdnem megégettem magam, ilyet ne csinálj még egyszer! – mondta nevetve.

- Rendben, mit eszünk? – néztem csillogó szemeibe.

- Rántottát, sajttal, elővehetnéd a kenyeret!- mondta. 

Elővettem, leültünk enni. Hajnali egykor vacsi… nem is rossz! Miután befejeztük elmentünk lefeküdni. Háromnegyed órámba telt elaludni, de rémálmok gyötörtek, ezért felébredtem. Még csak három óra volt, lementem, hogy igyak egy pohár vizet. Minden álom kiment a szememből, ezért a kanapéra feküdtem, nehogy felkeltsem Louist a mocorgásommal. Bekapcsoltam a Laptopot, és céltalanul nézelődtem, aztán öt óra felé végre kezdtem álmos lenni. Eltettem a gépet, és igyekeztem kényelmes pozíciót felvenni, a jól kinéző dizájner kanapénkon, ami nagyon drága volt, és minden csak nem kényelmes.

Louis

Reggel korán ébredtem, mert csörgött a telefon.

- Ed! - nyögtem álmosan.

- Csak azért hívlak, mert beszéltem az egyik haverommal... Akinek italbeszállító cége van. És szóltam Zaynnek, hogy szerválok olcsóbban. - mesélte.

- Ez szuper. - nyújtóztam ki, és tényleg hálás voltam. Ahogy kezem végigért az ágyon, nem éreztem Harryt. - Most le kell tennem! - kétségbe esetten ültem fel, és a komód felé kaptam a fejem, attól tartva, hogy megtalálja a gondosan elrejtett ajándékát. Kipattantam az ágyból, kihúztam az alsó fiókot, ám a benne lévő alsók érintetlenek voltak. Mély levegőt vettem, mégsem kutakodott. Elmosolyodtam ezen gyermeki szokásán, majd keresésére indultam.

Lent kuporgott a kanapén. Térdeit hasához húzta, gombócként szuszogott. Mellé osontam, kisimítottam arcából a kócos tincseket, és füléhez hajoltam. Először apró csókot hagytam a fül mögötti puha bőrére, aztán óvatosan megharaptam a cimpáját, mire megrezzent.

- Jó reggelt egyetlenem! - ahol szám súrolta bőrét, libabőrös lett. Lassan egész testén feltűntek a libabőrök. Még közelebb hajoltam hozzá. Magam felé fordítottam, és mélyen belenéztem izzó smaragd szemeibe. - Boldog születésnapot, szerelmem! - hangom tele volt szeretettel, még a nyál is összefutott a számban. Annyira szerettem őt. Szerettem minden apró porcikáját, az érzékien szétnyíló ajkait, és reggelente mindig mély hangját. Mielőtt megszólalhatott volna, mélyen belecsókoltam szájába. Nyelvem gond nélkül fonta körül a övét, és ringatta. Alsó ajkát kissé megszívtam, ő eközben észrevétlenül magára húzott. 

- Reggeli szex a szülinapom alkalmából? - mosolygott csibészesen, és megmarkolta fenekem.

- Ha! - nevettem fel, és hüvelykujjammal ajkát kezdtem simogatni. - Elég sokszor szerelmeskedünk reggel, szóval semmi meglepő szülinaposság nem lenne benne. - mondtam, s amin ujjam két ajka közé ért, bekapta azt, megszívta, és enyhén végighúzta rajta fogsorát. Kéjes nyögés hagyta el számat, mire felhúzta egyik szemöldökét.

- Eljössz velem zuhanyozni? - ült föl, s vele együtt én is. Még mindig rajta ültem, most vele szemben, az ölében.

- Akkor csak még mocskosabb leszek ha veled fürdök. - dadogtam, s éreztem hogy keményedik a nadrágom.

- Helyes! - markolt rám rá nem jellemző hevességgel, és maga után húzott a zuhanyfülkébe
. 

Ruhástól álltunk ott, majd megeresztette a vizet. Először hideg volt, ami jól lehűtötte felhevült bőrömet.

Majdnem két óra múlva másztunk ki a víz alól. Lihegve törölgettük magunkat. Megtöröltem Harry hátát, de figyelmeztetett: ha a fenekéhez közelítek, ismét leteper majd... Kuncogtam rajta egy sort, majd megborotválkoztam.

Felöltöztem, magamhoz vettem a kis borítékot a komód fiókjából, és elindultunk.

- Cuki lesz... Csak mi öten. - motyogott, miközben a közös ház felé tartottunk. Alig bírtam visszafogni magam, rámosolyogtam, és combjára simítottam egyik kezem.

- Így is jó lesz. Mert én szeretlek!

- Tökéletes lesz. - helyeselt.

A ház előtt egy csomó autó állt, ám Harrynek ez nem tűnt fel. Végigsétáltunk  a kőből kirakott kis örvényen, az ajtó előtt magam elé engedtem Harryt.

- Minden érted van, körülötted forog. Kibaszott boldog vagyok, szeretlek Harry! Nagyon! - adtam a végszót, és kezét a kilincsre csúsztattam. Mielőtt benyitott volna megharaptam nyakát, mire felnyögött. 

- Remek. Senki nincs itt. - rúgta le a cipőjét, és felkapcsolta a villanyt. A nappali felé indult, én szorosan a nyomában voltam.

Belépett, és szinte sikított, amikor felkapcsolta a fényeket. Ott állt a családja, az összes barátja, és Ed gitárral a kezében. Liam beszámolt az ujjával, és háromra mindenki énekelni kezdett. 

Harry megkövülve állt előttem. Hátranyújtotta egyik kezét, és megszorította a csuklómat. 

- Te szemétláda! - vigyorgott a válla felett, és a barátai felé indult. Mindenkit üdvözölt, megölelt.

Niall behozta a pezsgőt, koccintottunk, majd Gemma zsúrkocsin betolta a háromemeletes tortát. Minden emelet más ízű volt. Volt egy külön kistorta, ami kifejezetten arra volt, hogy belenyomjuk Haz arcába.

Mindenki jól szórakozott.

Lassan az ajándékátadás következett.

Mindenki átadta amit hozott. Én legutolsó akartam lenni. Megálltam vele szemben, és csillogó szemébe fúrtam az enyémet.

- Harry! - fújtam ki a levegőt. - Mivel vannak nem publikus mondandók a köszöntőmben ezért mindent leírtam egy lapra. Benne van. - nyújtottam felé a borítékot,  pedig remegő kézzel elvette. Szemem könnybe lábadt, aztán az övé is. Szorosan magamhoz vontam, és hátát dörzsölgettem. Nyakába búgtam hogy szeretem, és hogy az életnél is fontosabb.

- Te vagy a legtökéletesebb, és legritkább ember az életemben, Loulou! - suttogta a fülembe, majd szipogva elhajolt tőlem. Kibontotta a borítékot, és olvasni kezdett. A szoba némaságba burkolózott. Csak Harry hatalmas nyeléseit lehetett hallani. Többször megtörölte szemét levélkém olvasása közben. Miután befejezte oldalra billentette csinos fejét, és sokatmondóan rám nézett. 

- Én is így gondolom. Minden egyes betűt, és szót! - tátogta felém, majd újra a borítékba nyúlt. - JÉZUSOM! - üvöltött fel, és ugrott nagyot, amikor megfogta fő ajándékot.

- Mi az? - lépett mellé Zayn.

- Két jegy.  - nyögte még mindig sokkos állapotban. - Emberek! - lengette meg a két repülőjegyet. - Louis Hawaii-ra visz engem! Vagyis magunkat! - eldobta a papírokat, és felém lépett. Megcsókolt. Mélyen. Érzelmesen. 

Ez volt az első igazi szerelmes csókunk az anyja, és a közelebbi barátok előtt.

- És a dátumot is nézted? - kérdeztem, és az arcomra kiült mosolyt sehogy sem bírtam levakarni. Boldog voltam, nagyon!

- JÉZUSOM?JÉZUSOM?JÉZUSOM! - sipítozott megint. - Február 13-án repülünk... Azaz.

- Igen csillagom. Ott töltjük a Valentin-napot. - bólintottam elégedetten.

Miután Harry túljutott a többszörös érzelmi sokkon, a buli beindult. Az anyukája éjfél körül elköszönt, mert nem akart a fiatalság nyakán ülni. Gemma és Ed behúzódott az egyik sötétebb sarokba, és mély "beszélgetésbe" kezdtek. 

Harry már eleget ivott, a bútoroknak támaszkodva lépkedett felém. oldalán Niall-al... Pont a leginstabilabb embert találta meg kísérőnek. Lehajtottam a maradék rövidet a poharamból, és csatlakoztam dülöngélő barátaimhoz.